Egy folyadékhűtéses játékos PC a nagy teljesítményű számítástechnikában elérhető legkiválóbb hőkezelést képviseli, és jobb hőelvezetést kínál a hagyományos levegőhűtéses megoldásoknál. A folyadékhűtés (vagy vízhűtés) alapjaiban működik úgy, hogy egy hűtőfolyadékot – általában deionizált víz, korróziógátlók és algagátló anyagok keverékét – cirkuláltatja egy zárt rendszerben, amely közvetlenül kapcsolódik a hőt termelő komponensekhez, elsősorban a CPU-hoz és a GPU-hoz. Ez a rendszer az alábbi kulcsfontosságú elemekből áll: vízblokk (a komponens hőjének elnyelésére), szivattyú (a hűtőfolyadék cirkuláltatására), radiátor (a hőnek a levegőbe való elvezetésére) és ventillátorok (a hőátadás javítása érdekében a radiátoron keresztül). A hűtőfolyadék a vízblokk mikrocsatornás szerkezetén keresztül nyeli el a CPU/GPU chipjének hőenergiáját, szállítja azt a radiátorhoz, majd ott kiengedi a környezetbe, létrehozva ezzel egy folyamatos hűtési körfolyamatot. A folyadékhűtéses rendszerek azért is keresettek, mert nehezen terhelés alatt is alacsonyabb üzemeltetési hőmérsékleteket tudnak fenntartani, ami kritikus fontosságú az overclocking iránt érdeklődő rajongók számára, akik a CPU-kat és GPU-kat gyári korlátokon túlra is szeretnék hajtani. Például egy felhúzott Intel Core i9-13900K vagy AMD Ryzen 9 7950X akár 200 W hőtermeléssel is járhat, és egy minőségi folyadékhűtő akár 10–15 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletet tud biztosítani a prémium levegőhűtőknél, megakadályozva a termikus visszafogást, és biztosítva a stabil teljesítményt hosszú játékszekciók alatt. Hasonló módon, a csúcstartományú GPU-k, mint például az NVIDIA RTX 4090 vagy az AMD Radeon RX 7900 XTX, amelyek terhelés alatt több mint 450 W fogyasztással rendelkeznek, szintén profitálnak a folyadékhűtésből, mivel ez segíti a stabil órajel fenntartását és csökkenti a ventillátorok zaját. Két fő típusa van a folyadékhűtéses megoldásoknak: az all-in-one (AIO) és az egyedi hurkok. Az AIO hűtők, mint például a Corsair H150i vagy az NZXT Kraken Z73, előszerelt egységek, amelyek leegyszerűsítik a telepítést, így ideálisak a mindennapi felhasználók számára. Ezek integrált szivattyút, vízblokkot és radiátort tartalmaznak (120 mm, 240 mm, 360 mm vagy akár 420 mm méretben is elérhetők), ahol a nagyobb radiátorok jobb hűtési kapacitást biztosítanak. Az egyedi hurkok viszont haladó felhasználók igényeit szolgálják, akik teljes kontrollt szeretnének az alkatrészek kiválasztásában – beleértve tartályokat, merevcsöveket, prémium csatlakozókat, sőt még GPU vízblokkokat is. Ezek a rendszerek egyszerre több komponenst is hűthetnek, alacsonyabb hőmérsékletek elérését és extrém overclocking lehetőségét biztosítva, bár ehhez technikai szakértelmet és magasabb beruházást igényelnek. Bár a folyadékhűtésnek számos előnye van, figyelembe kell venni bizonyos szempontokat is. Az AIO-k viszonylag karbantartásmentesek, az egyedi hurkok azonban időnkénti hűtőfolyadék pótlást és rendszeres öblítést igényelhetnek, hogy megakadályozzák a sólerakódást vagy az algásodást, amelyek idővel ronthatják a teljesítményt. A szivárgás ritka ugyan, de kritikus probléma lehet, bár modern alkatrészek EPDM vagy Viton tömítéseket használnak a kockázat minimalizálására. Az ár is másik tényező: az AIO-k kb. 100–200 USD-tól indulnak, míg az egyedi hurkok prémium alkatrészekkel akár 500 USD felett is elérhetők. Ennek ellenére a folyadékhűtéses játékos PC-k az arany standardot képviselik azok számára, akik csúcs teljesítményt, csendes működést és a hardver határainak eltolását vállalják, így ezek nélkülözhetetlenek a versenyjátékosok, tartalomkészítők és PC rajongók számára.